A szakértők szerint elfogadhatatlan, hogy semmibe vették az adózók akaratát, és komolyan felmerül a kormány, valamint az ellenőrző szervek felelőssége.
Időről időre botrány lesz abból, ha kiderül, hogy a személyi jövedelemadónk 1 százalékára pályázó valamelyik civil szervezet végül nem arra a célra költötte a pénzt, mint amit ígért. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az adózó honnan tudhatná, hogy valóban arra megy-e a pénze, amire szánja. Talán emiatt is döntenek sokan úgy, hogy nem élnek jogukkal, és az szja-juk 1+1 százalékáról nem rendelkeznek.
Úgy tűnik azonban, hogy az adónk 1 százalékából származó pénz egyik legmegbízhatatlanabb kezelője maga a kormány. Egy lelkes civilekből álló csoport – még a pert is bevállalva – bizonyító erejű adatokat szerzett arról, hogy az egyik évben a meghatározott célra, konkrétan parlagfű-mentesítésre több mint 177 ezer állampolgár által felajánlott 1 százalékból összegyűlt több mint 1,1 millliárd forint túlnyomó részét a Vidékfejlesztési Minisztérium egyszerűen másra költötte, illetve felélte.
A törvény alapján az adófizetőnek minden évben joga van a személyi jövedelemadójának 1 százalékát valamilyen civil szervezetnek felajánlani. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a másik 1 százalékot nemcsak valamelyik elismert egyháznak lehet adni, hanem e helyett az Országgyűlés által meghatározott, úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatra is. 2011 óta ilyen kiemelt közérdekű cél a Nemzeti Tehetség Program, de korábban olyan is volt, hogy az állampolgárok rendelkezése alapján a gyermekszegénység elleni küzdelem vagy a bűnmegelőzés támogatására fordították ezt a másik 1 százalékot.
177 ezer állampolgár akarata
2009-ben ilyen kiemelt előirányzati célként az egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelentő parlagfű elleni harcra lehetett felajánlani az adó 1 százalékát. Ebben az adóévben egészen pontosan 177 031 adózó találta ezt fontosnak, és rendelkezett úgy, hogy erre használják fel a pénzét. A parlagfű közel kétmillió magyar életét keseríti meg, az ellene való védekezés akkoriban is a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott, így ennek büdzséjébe került a „sok kicsi sokra megy” elvnek köszönhetően tekintélyesre duzzadt összeg: valamivel több mint 1 milliárd 100 millió forint.
„Szerettük volna megtudni, hogy konkrétan mire ment el ez a pénz, mert a betegek szempontjából semmilyen hatását nem lehetett látni: a pollenkoncentráció nem csökkent elfogadható szintre, és mára már 2 millió körül van a betegek száma, akik több tízmilliárd forintnyi gyógyszert szednek évente” – mondta a hvg.hu-nak Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Társaság vezetője. Mivel többszöri kérés ellenére sem kaptak felvilágosítást a minisztériumtól, 2013-ban közérdekű adat kiadása iránt pert indítottak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.
„Évek óta nincs érdemi előrelépés, miközben sérül a lakosság egészséges élethez való alkotmányos joga, hiszen minden év augusztusában-szeptemberében egészségügyi vészhelyzet alakul ki a rendkívül magas parlagfűpollen-koncentráció miatt. De ha el is érte a legmagasabb riasztási szintet a pollenkoncentráció, a kormány nem tesz semmit, hiába fordultunk mindenkihez, még az államfőhöz, a miniszterelnökhöz is, mentünk el területbejárásokra, feleslegesnek bizonyult szakmai egyeztetésekre, vagy nyújtottunk be konkrét javaslatokat” – sorolja a szervezet vezetője, aki szakmáját tekintve gyógyszerész. Felháborítónak tartja, hogy a kérdés kezelésével megbízott Vidékfejlesztési Minisztérium a problémával történő érdemi szembenézés helyett úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése