Rosszban a jó

Az egész ország füstölög holmi trafikmutyik és hasonlók kapcsán. Azon gondolkodnak, mit tehetnek saját szabadságukért, hogyan szabadulhatnak az őket alázó úrhatnám szolgálóktól? Közben nem veszik észre, hogy vélt szabadságuk pont abból áll, amit a kép mutat. Önként - és tán még dalolva is - állnak saját maguk és szabadságuk sírgödrében.

Némi vegyszer - természetesen legális drog - a dohányon és máris meg vannak kötve, mintha mágia hálójában ülnének. Néhány cigaretta és lenyugszanak annyira, hogy véletlenül se cselekedjenek.

Meg se fordul a fejükben, hogyha valóban saját szabadságukért, önálló döntés jogáért tennének, a cigarettát, pipát, szivart tennék le.

Miért mondom ezt?

1. Azért, mert kereslet híján hiába a kínálat.
2. Azért, mert vevő híján nem gazdagszik aki eleve se érdemelte.

Szabad akaratból, önállóságból, függetlenül mindentől lehet körbemosolyogni azt, aki azt képzelte: már rég a birtokában vagyunk. A legszebb életforma a kötetlenség. Amikor szabad akaratból vagy valaki társa és még sorolhatnám. De mikor ilyen kritikus, a teljes hazát érintő kérdés akad, még szebb ha így élhetsz.

• Igen megkérdezheted, dohányzom-e. Nem. Volt idő mikor tettem, nem is kevés év során. Nem most szoktam le. De ha nem tettem volna, megtenném.
• Igen, megkérdezheted mekkora önsanyargatás volt. Elárulom, nem vagyok mazochista típus. Olyan módszert választottam ahol egy döntés és két órányi elfoglaltság (oda és visszaúttal együtt) megoldotta a kérdést.

Nem varázsoltak el, nem hipnotizáltak, nem vettem be semmit. Teljesen egyszerű és logikus biofizikai módszer segített. Bárki számára elérhető.

Másik kérdés a palettán:

Hogyan számolnak el ilyen időben a lelkiismeretükkel azok, akik kizárólag a vegyi megoldásokban látják az emberiség jövőjét, egészségét?

Hiszen még a vitaminok is függőséget okoznak. Nem a fogyasztókat, hanem a gyártókat gazdagítják.