Keresés...
2013. szeptember 4., szerda

Anya, apa! Vedd meg!

Nem tudom, ti kaptok-e időnként bizonyos helyekről olyan marketing anyagokat, ami az XY gyermek gondviselőjének szól (még jó, hogy nem közvetlenül a gyereknek)?

Bevallom őszintén az ebben található csalogató játékok - kistáska, sminkkészlet, szempillaspirál, csajos könyvek, tolltartó, PC-játék, stb. - rögtön kiverik a biztosítékot nálam. Lehet nem jól látom a mostani világot, maradi vagyok, de ettől még azt gondolom, hogy már óvodáskorban elkezdik a gyerekek agyát ráállítani (agymosás) a fogyasztásra, a szó szerint "játssz vele, dobd ki, vetess újat" mentalitásra. Oké, amúgy tönkre is mennek! Nem véletlenül!

Jó, tudom: a mi szüleinknek még annyi játéka sem volt, mint nekünk. Joggal mondhatnák az idősebb korúak. Te gyerek! Neked már volt villanyvasutad, kuglid, asztali focid, gombfocid, távirányítós autód. Nekem meg csutkababám, bicikli abroncsból karikám, amit seprűnyéllel, vagy egy vasrúddal hajtottam, meg egy csúzlim (azt is én csináltam). A generációs különbségek nagyok. Nagyobb léptékben halad a világ a techno, a "műanyag" felé, mint hittem.

Hol az a határ, amikor azt mondod egy gyereknek: kislányom, szerintem ezt nem kellene még, vagy nem lesz rá szükséged soha. Nyilván máshogy  magyarázzuk, nem ilyen szárazon kimondva. Miként vállalod fel a "negatív szerepet", ha elvált szülő vagy pl.? Kényes téma, ha az egyik oldal ontja az ilyen jellegű játékokat, te pedig máshogy gondolnád a fiad, lányod fejlődését:
  • Amikor kiveszed a postaládából a szépen, ízlésesen becsomagolt terméket, átvillan-e az agyadon, hogy manipulálni akarják a gyereked vagy nyugodt szívvel kibontod, térdedre ülteted az utódod megmutatod neki, beszélsz róla?
  • Csak nekem van üldözési mániám? Csupa-csupa kérdés, amiben segíthetnél gondolkodni.
  • Én csak egy szülő vagyok a sok közül. Talán rosszul is értelmezem ezeket a modern, igénygenerátor újságokat, vagy mégsem?
Figyeljünk! Fel vagyunk háborodva, hogy honnan tudják a címünket? Honnan tudják, hogy fiunk vagy lányunk van? Sok a kérdés! Eszünkbe jut egyáltalán az interneten a rengeted regisztrálás során, hogy milyen feltételeket fogadunk el egy pipával? Később meg bosszankodunk, de magunknak köszönhetjük, mert hetek, hónapok múltán már nem emlékszünk mely oldalakon jártunk.

Javaslat, töltsd le! www.mywot.com
Segít kiszűrni a spammer, adatlopó, vírushordozó oldalakat.

1 megjegyzés:

  1. Érdekes kérdéskör. Valójában több szinten kell ilyenkor döntést hozni és cselekedni.

    1. A megvásárolni kívánt bármi iránti igényesség felkeltésével. Amikor tudatosítjuk a gyerekben, hogy bóvlit nem veszünk, akkor se ha csillog, énekel, kér + köszön + pacsit ad.

    2. A sokkal bonyolultabb feladat a vásárlóképes családtagokkal kötendő konszenzus kérdése. Amikor leülünk és tisztázzuk, milyen személyiségű gyermeket (későbbi felnőttet) szeretnénk. Létezik ugyanis az érzelmi alapon rögzült személyiségtípus, amely szempontból az a döntő: a gyerek milyen módszerrel ér célt mikor szeretne valamit. Akkor lesz eredményes, ha hisztizik? Akkor, ha dühös? Akkor, ha értelmes megbeszélést közös döntés követ?

    3. A legnehezebb kérdés a hasonló korú gyerekek esete. Amikor azt látja: mindenki megkapta azt a csillogó vacakot csak ő nem. Itt is van egy jó lehetőség. Olyan ajándék mint cél kitűzése, amit valóban szeretne, de amihez ezeket az apró - cseprő (nek látszó) összegeket összegyűjtve hamarabb lehet elérni. Ebben a szituban fontos, hogy a gyűjtés valóban megtörténjen, és a vágyát elérhesse - legyen az egy utazás, vagy bármi más. (Mondjuk ez egészen jó lehetőség a nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, stb.. bevonására - lásd előző pont.)

    VálaszTörlés

 
Back to top!